Település története

Géderlak Község rövid története

1121-ben Franciaországból / Premantré völgyéből / hazánk területére szerzetesek, papok kerültek a kalocsai érsekséghez. Ezek a szerzetesek, papok a kalocsai érsekséghez tartozó GEDIR dombjára építették a prépostságot, melynek maradványait a mai templom alapozásakor megtalálták.
Géderlak kb. 1775. körül két – település – Gedír és Lak községből jött létre. ( Gedír a jelenlegi település helye, Lak viszont a Duna mellett a Zádori-rév közelében volt található.)
A folyó rendszeres áradásai viszont elpusztították Lak települést, s át kellett települnie az úgynevezett Gedír dombra és így jött létre a mai település először Újlak, majd Géderlak néven. Az otthagyott Lak község helyét Pusztalaknak nevezték el, és a mai napig is így hívják.
Géder viszont már 1294 előtt is létezett az ócsai prépostság filiája volt.
1529-ben az erre vonuló török csapatok a Géder községet elpusztították.
A község és a monostor végleg nem tűnt el a földszínéről, a fent maradt romokban az emléke tovább élt.
A XVII. században Géder 350 házzal nagyközségnek számított. Lakosainak száma 1800 fő volt, római katolikus vallású.
Érintette a vidéket a Rákóczi szabadságharc is. 1704 nyarán a vidéken tartózkodott Rákóczi csapataival.
Ennek emlékét az Ordasi legenda őrzi.
A településnek 1762-ben már iskolája volt.
1831. augusztus elején Kolera járvány söpört végig a falun és 70-en estek áldozatul.
1862. február elején megáradt a Duna és a nagy jeges ár elpusztította, elsöpörte az épületek nagy részét.
A jég hamarosan elvonult, de az ezt követő években nagy volt az ínség. Végül a kormány 1866-ban segítette az itt élő népet.
A település történetében a XIX. század végétől a XX. század elejéig nyugodt időszak volt.
Az I. világháborúban 57-en haltak meg, emléküket a templom előtt emlékmű őrzi.
A II. világháborúban a községet érintő harcok 1944. október 31.-én fejeződtek be. 28-an haltak meg, emléküket a templom falába elhelyezett emléktábla őrzi.
A II. világháború után alakult ki a tanyarendszer, így a Zádori-tanya, Bertók-tanya, Csiri-tanya, Nagy-Tóth-tanya, stb.
Az itt élő lakosság magángazdálkodást folytatott, általában zöldségfélék termesztésével foglalkozott. Ekkor alakult ki a batyuzós kereskedelem, mely sokáig élt.
1954. április 18.-án tűzvész pusztított a faluban, és 6 lakóház megsemmisült. Az idősebb korosztály a jelenlegi Tavasz utcát még mai is “Égett utcának” nevezi.
1960-as és 1970-es évek meghatározók voltak a község fejlődése szempontjából.
Ez időszakban épült ki a vezetékes ivóvíz rendszer. Tsz-székház, Egészség Ház, és Művelődési Ház épül.
Géderlak Községnek jelenleg 950 lakosa van.
A lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik.
Nagyobb meghatározó vállalat, vállalkozás a faluban nincs.
4 – 5 kisebb vállalkozás bontogatja szárnyait.
A lakosság élelmiszerrel és egyéb árucikkel történő ellátása jó.
Dunai kompátkelés biztosított. Dunapart strandolásra alkalmas.
Katolikus iskolája, óvodája, valamint egészségügyi intézményrendszere van.
A település az elmúlt 10 – 15 évben dinamikusan fejlődött:

Kiépült szilárd útburkolatok,
1000 m2-es Sportcsarnok,
50 személyes új óvoda,
Patika,
Maximális telefonellátás,
Megvalósult gázprogram,
Szent László tér,
Felújított intézményeink,
Rendezett temetőnk, sportpályánk stb,
A szennyvíz hálózat.

Az iskolánk rendelkezik:

sportcsarnokkal,
számítástechnikai laborral,
angol nyelvoktatással

sőt 2000-től részképesség fejlesztő tevékenység is megvalósul.

1997. január 1-től Ordas községgel Géderlak székhellyel Körjegyzőség alakult, majd 2008. január 1-től csatlakozott Uszód község a körjegyzőséghez. 1997. szeptember 1-től Ordas községgel oktatási társulás jött létre. A gyermeklétszámok alakulása miatt 2007.augusztus 1-től Dunapataj nagyközséggel és Ordas községgel Oktatási Társulást hoztunk létre.
A település tiszta, ápolt.

A “Virágos Magyarországért” pályázaton településünk 1988-ban példamutató teljesítéséért elnyerte a Gazdasági Minisztérium Különdíját.
2000-ben Békés Megyei Önkormányzati Hivatal különdíját kapta.
2001.-ben a “Virágos Magyarországért” környezetszépítő versenyen falu kategóriában az országos első helyet érte el.
2002.-ben az -Európai Virágos Városok és Falvak- versenyén aranyérmet szerzett Magyarországnak.
2002-ben a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma a településvédelem és település szépítés területén végzett kimagasló színvonalú eredményes tevékenysége elismeréséül: KÓS KÁROLY díjat adományozott
Ugyancsak 2002.-ben elnyerte az “Év Faluközpontja” kitüntető címet is.
2004.-ben a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által meghirdetett “Tiszta Falvak – Szép Környezet” versenyen Géderlak I. helyezést ért el.